A kardiometabolikus betegségek a legnagyobb egészségveszteség forrásai minden európai országban. Mivel a legfontosabb rizikófaktoraik befolyásolhatók, a kardiometabolikus kockázatok csökkentése az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat.

A magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, a magas vércukorszint, a túlsúly, az alacsony zöldség és gyümölcs bevitel, a fizikai inaktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legfejlettebb országokban a teljes DALY-ban kifejezett egészségveszteség 45,7%-áért, a Magyarországhoz hasonló fejlettségű országokban pedig 68,1%-áért felelős.

Az alapellátás bizonyítottan hatékony eszközökkel rendelkezik a kardiometabolikus kórképek megelőzése és gondozása terén. Ezekre vonatkozó ajánlásokat adaptálták a magyarországi alapellátásra is a háziorvosi szakmai irányelvekben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Háziorvosi Hatásköri Listáról szóló szakmai protokolljában. Sőt, a magyar háziorvosok számára miniszteri rendelet (51/1997 NM) írja elő ezen a területen a követendő eljárásrendet. A rendeletben felsorolt eszközök nem kellően hatékony alkalmazására utalnak a hazai felmérések eredményei.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es adatai szerint a hipertóniás betegek 63,7%-a vett részt 1 éven belül legalább egyszer szérum kreatininszint meghatározáson; a diabeteses betegek 73,1%-a vett részt hemoglobin A1c meghatározáson 1 éven belül, a diabeteses betegek 38,8%-a vett részt 1 éven belül legalább 1 alkalommal szemészeti szakvizsgálaton, a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek 57,4%-a vett részt 1 éven belül vérzsír vizsgálaton, az akut szívinfarktuson és/vagy coronaria bypass műtéten (CABG) és/vagy szívkatéteres tágításon (PTCA) átesett betegek 53,5%-a váltott ki legalább 4-szer béta blokkoló gyógyszert 1 éven belül, az influenza elleni védőoltások alkalmazásának aránya a 65 év feletti korosztályban 1 év alatt 28,8% volt. A kockázati tényezők felmérése még kisebb intenzitással folyik a hazai alapellátásban. Az 51/1997 NM rendeletben meghatározott gyakorisággal a felnőttek 49,6%-nál mértek testsúlyt, 24,9%-nál haskörfogatot; 24,7%-nál mérték fel a táplálkozási, 25,0%-nál a dohányzási szokásokat, 16,3%-nál szűrték a problémás alkoholfogyasztást, és 86,3%-nál mértek vérnyomást a Svájci Hozzájárulás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram felmérései alapján.

A hatásos eszközök hatékonyabb hazai alkalmazására nagy szükség volna, mert mind a halálozás, mind a rizikófaktor mintázat szempontjából kedvezőtlenek a hazai epidemiológiai adatok, felvetve, hogy a potenciális lehetőségeinket nem használjuk ki.

A 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés hazai adatai alapján a rendszeresen dohányzók, a fizikailag inaktívak, a túlsúlyosak és a nagyivó alkoholisták részaránya 31,4%, 49,7%, 53,7% és 4,6% volt. A cerebrovaszkuláris betegségek, az ischaemiás szívbetegségek és a cukorbetegség okozta halálozás az EU átlag 164%-a, 264%-a és 153%-a volt 2011-ben Magyarországon, ami évi szinten legalább 25000 többlet halálesetet jelentett Magyarországon.

A hazai epidemiológiai adatok mind arra hívják fel a figyelmet, hogy nem tudjuk Magyarországon hatékonyan átültetni a gyakorlatba a háziorvosi alapellátás szintjén bizonyítottan hatékony kardiometabolikus preventív eljárásokat. Viszont, nem rendelkezünk arra vonatkozóan kellően pontos és részletes adatokkal, hogy az egyébként hatékonyan kontrollálható kockázati tényezők esetében milyen a hazai preventív szolgáltatások minősége. Ezen a területen a tényleges problémák, akadályok feltárása célzott vizsgálatok nélkül nem lehetséges. Az egészségveszteség leglényegesebb forrásai közül az alapellátás körülményei közt megbízhatóan monitorozható kockázati tényezőkre fókuszáló regiszterek képesek ennek az információhiánynak a felszámolásához jelentős mértékben hozzájárulni.

A HMAPREG projekt célja hipertónia regiszter, cukorbetegség regiszter, dohányzás regiszter és túlsúly regiszter létrehozása annak érdekében, hogy megbízható, prospektív jellegű, a hazai felnőtt lakosságra demográfiai szempontból reprezentatív, Magyarországon hiányzó adatok gyűjtése valósuljon meg a valós viszonyok közt érvényesülő hipertónia-, cukorbetegség-, dohányzás- és túlsúlygondozás hatékonyságról, azaz arról, hogy:

•                Milyen hazai körülmények közt a hipertóniás betegek, a cukorbetegek, a dohányzók és a túlsúlyosak ellátásának minősége?

•                Miként alakul a gondozás során hazai körülmények közt egy hipertóniás beteg, egy cukorbeteg, egy dohányzó és egy túlsúlyos felnőtt egészségi állapota?

•                Milyen ellátási elemek javítása tűnik legfontosabbnak a hipertóniás betegek, a cukorbetegek, a dohányzók és a túlsúlyosak ellátása terén?

Ennek megfelelően az alábbi alapellátásra épített felnőttekre fókuszáló regiszterek létrehozása a projekt célja:

•                Túlsúly (a regiszter indításakor végzett mérés alapján túlsúlyos felnőttek részére; BMI≥25)

•                Dohányzás (a regiszter indításakor végzett felmérés idején rendszeresen dohányzók részére)

•                Hipertónia (esszenciális hipertóniás betegek részére)

•                Cukorbetegség (2-es típusú cukorbetegségben szenvedők részére)